Tartalomjegyzék

A szántóvető alakjában megjelent kísértő

(Szamjutta-nikája, IV.2.9.)

A Gótamát szántóvető alakjában megkísértő Gonosz példázata mélyen beleívódott a buddhistahívők szívébe. Számos műalkotás örökítette meg a Kísértőt felismerő, annak csalárd szándékán keresztül látó, és végül őt legyőző Buddha alakját.

Akkor történt mindez, amikor a Megáldott, Szávatthiban, az Anáthapindika kertbéli Dzsétavana ligetben tartózkodott. Abban az időben a Megáldott a Nirvánáról prédikált, világosságot gyújtott, megörvendeztette, ösztönözte és buzdította a szerzeteseket. A szerzetesek összeszedett figyelemmel hallgatták a Megáldott szavait, majd miután meggyőződtek azok igazságáról, megragadták és megőrizték a szívükben a tanítást. Ekkor Mára, a Gonosz, ezt gondolta magában:" Ez a Gótama szerzetes a Nirvánáról prédikál s világosságot gyújt, megörvendezteti, ösztönzi és buzdítja a szerzeteseket. A szerzetesek pedig összeszedett figyelemmel hallgatják szavait, majd miután meggyőződtek igazáról, megragadják és megőrzik szívükben a tanítást. Mi lenne, ha Gótama szerzetes közelébe férkőznék, és összezavarnám a szívét?" Ekkor Mára, a Gonosz, egy szántóvető alakját öltötte magára, vállára vett egy hatalmas ekét, kezébe fogott egy hosszú ösztökét, és durva kenderruhában, kócosan, összesározódott lábakkal megjelent a Megáldott előtt, majd ezekkel a szavakkal fordult hozzá:

-Szerzetes, nem láttál egy ökröt errefelé?

-Mi szüksége a Gonosznak ökörre?

-Ó szerzetes, enyém a szem, enyémek a formák, s enyém a látás. Hová mehetnél, hogy megszabadulj tőlem?

-Ó szerzetes, enyém a fül, enyémek a hangok, s enyém a hallás. Hová mehetnél, hogy megszabadulj tőlem?

-Ó szerzetes, enyém az orr, enyémek a szagok, s enyém a szaglás. Hová mehetnél, hogy megszabadulj tőlem?

-Ó szerzetes, enyém a nyelv, enyémek az ízek, s enyém az ízlelés. Hová mehetnél, hogy megszabadulj tőlem?

-Ó szerzetes, enyém az elme, enyémek a tudati tények, s enyém az észlelés. Hová mehetnél, hogy megszabadulj tőlem?

-Igaz, Gonosz, tiéd a szem, tieid a formák, tiéd a látás; de ahol nincs szem, nincsenek formák, nincs látás, oda, Gonosz, nem jöhetsz utánam!

-Igaz, Gonosz, tiéd a fül, tieid a hangok, tiéd a hallás; de ahol nincs fül, nincs hallás, nincsenek hangok, oda Gonosz, nem jöhetsz utánam!

-Igaz, Gonosz, tiéd az orr, tieid a szagok, tiéd a szaglás; de ahol nincs orr, nincsenek szagok, nincs szaglás oda Gonosz, nem jöhetsz utánam!

-Igaz, Gonosz, tiéd a nyelv, tieid az ízek, tiéd az ízlelés; de ahol nincs nyelv, nincsenek ízek, nincs ízlelés, oda Gonosz, nem jöhetsz utánam!

-Igaz, Gonosz, tiéd a test, tieid a tapintható dolgok, tiéd a tapintás; de ahol nincs test, nincsenek tapintható dolgok, nincs tapintás; oda Gonosz, nem jöhetsz utánam!

-Igaz, Gonosz, tiéd az elme, tieid az elmével megragadható dolgok, tiéd az észlelés; de ahol nincsenek elmével megragadható dolgok, nincs észlelés; oda Gonosz, nem jöhetsz utánam!

"Míg minden azt harsogja: én,
  S mindenről azt mondják: enyém,
  Szíved "én" tartja megszállva,
  S előlem el nem menekülsz!

  Semmi sem mondja már, hogy én,
  Nem mondják semmiről: enyém.
  Megvagy Gonosz? A harcnak vége;
  Énrám az úton nem találsz."